Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Közvetítő tevékenység

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján a közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, melynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján - a vitában nem érintett, harmadik személy [közvetítő] bevonása mellett - a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.

A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

Közvetítői eljárásra akkor van lehetőség, ha abban a felek kölcsönösen megállapodnak és azt a törvény nem zárja ki. Nincs helye közvetítői eljárásnak pld. apaság megállapítása iránti ügyekben, gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos ügyekben, közigazgatási ügyekben vagy végrehajtási ügyekben. A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék.

A közvetítőt a közvetítői tevékenysége során szerzett tényekkel és adatokkal összefüggésben titoktartási kötelezettség terheli. A közvetítő tevékenységéért díjazásra és költségtérítésre tarthat igényt, melynek összegében a közvetítő és a felek szabadon állapodnak meg.

A közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról (gazdasági társaságokról, mediációs egyesületekről, alapítványokról stb.) az Igazságügyi Minisztérium jelen közvetítői névjegyzéket vezeti.

Amennyiben tehát Ön polgári jogvitáját közvetítő igénybevételével kívánja rendezni, keressen bizalommal.

Kapcsolat: Kovács Győző

    E-mail: varkgy@t-online.hu           Mobil: +36 30 565 8325

A közvetítői eljárás menetéről, az Ön jogairól és kötelezettségeiről az eljáró közvetítő fog felvilágosítást adni.

 

 


PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS

 

A MEDIÁCIÓ

A mediáció közvetítést, békéltetést jelent. A leggyakoribb alkalmazási területei:

·        az áldozat-elkövető közötti mediáció,

·        az üzleti mediáció,

·        és a válási, gyermek-elhelyezési mediáció.


 

A MEDIÁCIÓ DEFINÍCIÓJA 

A mediáció tehát egy konfliktuskezelő módszer.

Speciális kommunikáció a konfliktusban álló felek között, mely kommunikációt egy pártatlan, konfliktuskezelésben jártas személy, a mediátor irányít.

 
 

A MEDIÁTOR 

  • nem dönt, a döntés joga és felelőssége a résztvevők kezében marad
  • a mediátor szorgalmazza a kapcsolat felvételét és a tárgyilagos hangvétel kialakítását.
  • A higgadt tényeken alapuló megközelítés, nem engedi, hogy a felek a régi játszmáikat folytassák.  

 
 

A MEDIÁCIÓ, MINT ESZKÖZ  

A mediáció szigorúan szabályozott menetével segít a vitában állóknak és a közreműködőknek,

és lehetővé teszi a folyamat kézben tartását, így a megfelelő módszerek és technikák alkalmazását.

 
 

KÉNYSZERÍTŐERŐK A MEDIÁCIÓ FOLYAMATÁBAN  

  • az idő szorítása,
  • a kapcsolat fenntartásának igénye
  • anyagi megfontolások
  • a munkavégzés vagy üzleti tevékenység fennmaradásának igénye
  • érzelmek
  • folyamatban lévő jogi eljárások.

 
 

MIT KÍNÁL A MEDIÁCIÓ? 

  • Kompetenciát, mert:
  • döntenek saját ügyükben,
  • döntéseikért vállalják a felelősséget,
  • döntéseiket betartják.
  • Meghatározza ki mit tehet a jövőben
  • Az érdekek különbözőségének feloldását  

 
 

MI NEM TARTOZIK A MEDIÁCIÓS ÜLÉS TÉMÁJÁBA?  

  • Érzelmi konfliktusok feloldása
  • Tények bizonyítása
  • Múltbeli események
  • Bosszúállás vagy az elégtételvétel
  • Nem az a lényeg, hogy a mediátor mit gondol a kialakult helyzetről, hanem az,
  • hogy kézben tartsa a folyamatokat, irányítsa az üléseket.

 
 

A MEDIÁCIÓ INDIKÁCIÓJA  

  • nincs jogerős bírói döntés
  • van tétje a megállapodásnak
  • minden résztvevő érez felelősséget a konfliktus kialakulásáért
  • különböző megoldási módok jöhetnek szóba
  • minden résztvevő beleegyezik a mediációba
  • megvan a hajlandóság a kommunikációra
  • a felek maguk szeretnék meghozni a döntésüket

 
 

A MEDIÁCIÓ ÉRVÉNYESSÉGE 

A mediáción nem kötelező részt venni, és nem kötelező megállapodni sem,

de ha a felek megállapodtak, és a megállapodást aláírták, attól kezdve éppen annyira kötelező érvényű, mint bármely más szerződés.